Amikor valaki szerelőt hív, teljesen természetes, hogy szeretné tudni, mennyibe kerül a munka, és mit kap a pénzéért. Sokszor azonban csak a helyszínen eltöltött idő látszik: a szerelő megérkezik, elvégzi a feladatot, majd átadja a számlát.

Ilyenkor felmerülhet a kérdés: miért kerül ennyibe a szerelés, ha maga a munka csak egy-két órát vesz igénybe?

A válasz egyszerűbb, mint gondolnánk, ugyankkor a hátterben rengeteg összetevő bújuk meg: A szerelési díj nem kizárólag a helyszínen végzett fizikai munka ellenértéke. Benne van az előkészítés, a kiszállás, a szerszámok és gépek fenntartása, a szakmai tudás, az adminisztráció, a vállalkozás működtetése és az a felelősség is, amelyet egy szakember minden elvállalt munka során magára vállal.

Ebben a cikkben bemutatom, milyen költségek merülnek fel egy szerelési munka során, miért nem lehet kizárólag az eltöltött órák alapján árat meghatározni, és mitől lesz egy munkadíj reális, átlátható és hosszú távon fenntartható.

1. A szerelési munkadíj nem egyenlő a szerelő órabérével

Az egyik leggyakoribb félreértés, hogy a vállalkozó által elkért óradíjat sokan összekeverik azzal az összeggel, amelyet a szakember ténylegesen megkeres.

Pedig a kettő között jelentős különbség van.

Egy vállalkozásnak nemcsak a munkavégzés közvetlen költségeit kell kitermelnie, hanem az összes olyan kiadást is, amely a szolgáltatás biztosításához szükséges. Ezek akkor is felmerülhetnek, ha éppen nincs szerelés, nem érkezik megrendelés, vagy egy adott napon kevesebb számlázható munkaórát sikerül teljesíteni.

Ilyen költség például:

a gépjármű fenntartása, üzemanyaga és karbantartása;
a szerszámok, gépek és mérőeszközök beszerzése, javítása és cseréje;
a telefon, az internet és az ügyintézés;
a könyvelés, a banki szolgáltatások és az adminisztráció;
a vállalkozás adói, járulékai és biztosításai;
a munkavégzéshez szükséges képzések és szakmai fejlődés;
a garanciális ügyintézés és az esetleges utólagos javítások költségei;
a szabadság, a betegség, az ünnepnapok és a kieső munkaidő hatása.

Ezek a tételek nem feltétlenül jelennek meg külön soron az ügyfél számláján, de a vállalkozás működésében nagyon is valós költséget jelentenek.

Ha ezeket nem vesszük figyelembe az árképzésnél, a vállalkozás könnyen olyan munkákat végezhet, amelyek bevételt termelnek ugyan, de valójában nem biztosítanak megfelelő jövedelmet.

2. A kiszállás több, mint az üzemanyag ára

A kiszállási díj megítélése sokszor egyszerűnek tűnik: a szerelő autóba ül, elmegy az ügyfélhez, majd megkezdi a munkát.

A valóságban azonban az utazás teljes idő- és költségigényét figyelembe kell venni.

A kiszálláshoz kapcsolódik többek között:

az üzemanyag-fogyasztás;
a gépjármű értékvesztése és amortizációja;
a szerviz, a javítás, a gumiabroncsok és a biztosítás költsége;
a parkolás és az esetleges útdíj;
az utazással eltöltött, más munkára már nem fordítható idő;
a szerszámok és a szükséges felszerelések szállítása.

Ráadásul az utazás ideje nem mindig arányos a megtett kilométerekkel. A forgalom, a parkolóhely keresése vagy a nehezen megközelíthető helyszín is növelheti a ráfordítást.

Ezért a kiszállási díj nem egyszerűen az üzemanyag árának megtérítése. Azt a teljes erőforrást is fedeznie kell, amely ahhoz szükséges, hogy a szakember a megfelelő felszereléssel, felkészülten és időben megérkezzen.

3. A szerszámok és gépek sem ingyen működnek

Egy megbízható szerelő munkájához megfelelő minőségű, biztonságosan használható és rendszeresen karbantartott eszközök szükségesek.

Egy professzionális szerszám vagy mérőműszer megvásárlása sokszor jelentős egyszeri kiadás. Az eszközök azonban idővel elhasználódnak, meghibásodhatnak, elavulnak, vagy a fejlődő technológia miatt cserére szorulnak.

A beszerzési áron felül számolni kell a javítás, a karbantartás, a tartozékok, az akkumulátorok és a fogyóeszközök költségével is.

Gondoljunk csak bele: ha egy vállalkozó minden bevételét elkölti, és nem képez fedezetet a szerszámok pótlására, néhány év múlva miből vásárolja meg az új gépeket?

A szerszámhasználat költsége tehát nem indokolatlan felár. Azt biztosítja, hogy a vállalkozás később is megfelelő eszközökkel tudjon dolgozni, és az ügyfél ne egy elhasználódott felszereléssel végzett, bizonytalan minőségű szolgáltatást kapjon.

4. Nem minden munkaóra számlázható ki

Ez az egyik legfontosabb tényező, amelyet kívülről nehéz észrevenni.

Ha egy szerelő naponta nyolc órát dolgozik, abból nyolc órát sosem lehet közvetlenül az ügyfeleknek kiszámlázni.

Ezek közül elsőre kis is emelnék egyet: a készenléti idő kis munkáknál.
Ha az első egyeztetett időpont 8:30, akkor természetesen pontosan érkezem és megkezdem a munkát, azonban itt jön a nehezítés: nekem előre pontosan meg kell tudnom határozni a munka várható időigényét. Ezt számos változó torzíthatja.

A hely nehezen hozzáférhető
Nem látható probléma jelentkezik
csak bontás után derül ki valami stb.

Számomra kiemelten fontos azonban a pontosság, a vállalkozásom fő profilja az, hogy időben érkezem és megbízható vagyok, így nem fér bele még fél óra csúszás sem. Rá kell számoljak tehát egy jelentős biztonsági tartalékot. Mert az ügyfél jogosan várja el, hogy pontosan érkezzek, hiszen az idő a legszűkösebb energiaforrása mindenkinek.

És ez az a faktor amit a túlterhelt vállalkozások sosem vesznek figyelembe.

De ezen kívül időt vesz igénybe például:

az ügyfelekkel történő egyeztetés;
az ajánlatok elkészítése;
a szükséges anyagok és alkatrészek beszerzése;
a munkák megtervezése és előkészítése;
az utazás a helyszínek között;
a számlázás és az adminisztráció;
a váratlanul felmerülő problémák kezelése.

Ehhez jönnek még a szabadságok, a betegségek, az ünnepnapok és azok az időszakok, amikor kevesebb megrendelés érkezik.

A vállalkozás költségei viszont nem csak a kiszámlázható munkaórák alatt keletkeznek.

Ha például egy hónapban 100 órát lehet ténylegesen kiszámlázni, akkor a vállalkozás havi működési költségeit ehhez a 100 órához kell viszonyítani, nem pedig az összes, naptár szerint rendelkezésre álló munkaórához.

Ezért lehet indokolt egy vállalkozó óradíja akkor is, ha az első pillantásra magasabbnak tűnik, mint amit a helyszínen végzett munka időtartama alapján várnánk.

5. A vállalkozás működtetésének is van rezsije

A szerelés nem egy elszigetelt tevékenység. Ahhoz, hogy az ügyfél egyáltalán megrendelhesse a munkát, valakinek fogadnia kell a megkeresést, fel kell mérnie az igényeket, egyeztetnie kell az időpontot, elő kell készítenie a feladatot, majd el kell végeznie a számlázással és az adminisztrációval kapcsolatos teendőket.

Ezek a háttérfeladatok akkor is erőforrást igényelnek, ha nem külön munkadíjként jelennek meg.

A vállalkozás általános költségei közé tartozhatnak a könyvelési és banki díjak, a telefon- és internetszámlák, a szoftverek, a reklámköltségek, a biztosítások és a működéshez szükséges egyéb szolgáltatások.

Egy kisvállalkozásnál gyakran ugyanaz az ember végzi a szerelést, az ügyfélkezelést, az ajánlatadást és a pénzügyi adminisztrációt is. Attól azonban, hogy ezek a feladatok nem külön munkakörben jelennek meg, még nem válnak ingyenessé.

A korrekt árképzésben ezeknek a költségeknek is szerepelniük kell.

6. A szakértelemnek és a tapasztalatnak is értéke van

Egy szerelési feladat nem mindig annyi, amennyi idő alatt fizikailag elvégezhető.

A tapasztalat sok esetben éppen abban mutatkozik meg, hogy a szakember gyorsabban felismeri a probléma okát, megfelelő módszert választ, előre észreveszi a lehetséges hibaforrásokat, és elkerüli a felesleges bontást vagy az ismételt munkavégzést.

Az ügyfél nem pusztán a munkával töltött időért fizet, hanem azért a tudásért is, amely lehetővé teszi a munka szakszerű és biztonságos elvégzését.

A szakértelem megszerzése és fenntartása ugyanakkor folyamatos befektetést kíván: tanulást, gyakorlatot, továbbképzést és a szakmai követelmények követését.

A tapasztalat értéke sokszor abban látszik a legjobban, amit sikerül megelőzni: egy későbbi meghibásodásban, egy elrontott bekötésben, egy feleslegesen megvásárolt alkatrészben vagy egy újabb kiszállásban.

7. A garancia és a felelősségvállalás is része a szolgáltatásnak

Egy munka nem feltétlenül ér véget abban a pillanatban, amikor a szerelő elpakolja a szerszámait.

A szakszerű kivitelezéshez hozzátartozhat az ellenőrzés, a működéspróba, a munkaterület rendezése, a dokumentáció, valamint a később felmerülő kérdések kezelése is.

A vállalkozó felelősséget vállal az általa elvégzett munkáért, és adott esetben garanciális vagy szavatossági kötelezettségei is lehetnek. Ezek pontos tartalma az adott szolgáltatástól és a vonatkozó szabályoktól függ.

A felelősségteljes munkavégzés mögött szintén idő, felkészültség, adminisztráció és pénzügyi tartalék áll.

A korrekt munkadíj tehát nemcsak a szerelés pillanatnyi elvégzéséről szól, hanem arról is, hogy a szolgáltató képes legyen vállalni a munkájával járó kötelezettségeket.

8. A vállalkozónak is meg kell élnie a munkájából

Erről ritkán esik szó, pedig alapvető kérdés.

A vállalkozás célja nem pusztán az, hogy a beérkező pénzből kifizesse a benzint, a szerszámokat és a számlákat. A vállalkozónak is jövedelmet kell termelnie, különben hosszú távon nem tudja fenntartani a tevékenységét.

A bevétel és a nyereség nem ugyanaz. A befolyt összegből először fedezni kell a vállalkozás költségeit és a rá vonatkozó adókat, közterheket. Az ezek után fennmaradó összeg sem feltétlenül költhető el teljes egészében: szükség lehet tartalékképzésre, eszközpótlásra és fejlesztésre is.

Ha egy vállalkozó kizárólag a pillanatnyi kiadásait próbálja megfizettetni, de nem számol a jövőbeni költségekkel és a saját munkájának megfelelő ellenértékével, könnyen olyan helyzetbe kerülhet, hogy rengeteget dolgozik, mégsem tud stabil megélhetést biztosítani magának.

A reális munkadíj nem azt jelenti, hogy mindenáron a lehető legmagasabb árat kell elkérni. Azt jelenti, hogy a szolgáltatás ára fedezi a tényleges költségeket, és lehetővé teszi a vállalkozás fenntartható működését.

9. Hogyan áll össze egy szerelési munka ára?

Egy szerelési munka árát több, egymástól elkülöníthető tényező alakítja.

Költségelem	Mit foglalhat magában?
Munkavégzés	A szereléshez szükséges idő és szakértelem
Kiszállás	Utazási idő, üzemanyag, járműfenntartás, parkolás
Eszközhasználat	Szerszámok, gépek, mérőeszközök, karbantartás
Előkészítés	Egyeztetés, felmérés, tervezés, anyagbeszerzés
Működési költségek	Könyvelés, telefon, adminisztráció, biztosítás, banki díjak
Kiegészítő ráfordítások	Speciális eszközök, nehéz hozzáférés, extra munkafolyamatok
Utómunka és felelősség	Ellenőrzés, dokumentáció, garanciális ügyintézés
Vállalkozói eredmény	Tartalék, fejlesztés és fenntartható működés fedezete

Nem minden munkánál merül fel minden tétel azonos mértékben. Egy egyszerű, gyorsan elvégezhető szerelésnek és egy összetett, több előkészítést igénylő feladatnak eltérő költségszerkezete lehet.

Éppen ezért nem mindig korrekt két különböző munka árát kizárólag a helyszínen eltöltött percek alapján összehasonlítani.

10. Miért nem feltétlenül az olcsóbb ajánlat a kedvezőbb?

Az ár természetesen fontos szempont. Senki sem szeretne a szükségesnél többet fizetni egy szolgáltatásért.

Ugyanakkor érdemes azt is megvizsgálni, hogy mit tartalmaz az ajánlat.

Benne van a kiszállás? Tartalmazza a szükséges előkészítést és ellenőrzést? Megfelelő eszközökkel és szaktudással végzik el a munkát? Egyértelmű, mi tartozik a vállalási árba, és milyen esetekben merülhet fel többletköltség?

Egy elsőre olcsóbb ajánlat a végén drágábbá válhat, ha bizonyos tételeket külön kell megfizetni, a munka nem megfelelő minőségben készül el, vagy utólag újabb javításokra van szükség.

Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a drágább szolgáltató automatikusan jobb. A lényeg az átlátható árazás, a megfelelő szakértelem és az, hogy az ügyfél előre tudja, milyen szolgáltatást kap a pénzéért.

Én abban hiszek, hogy a korrekt ár és a korrekt tájékoztatás együtt teremti meg a bizalmat.

11. Az átlátható árazás mindkét fél érdeke

Ügyfélként joggal szeretnéd tudni, mire számíthatsz. Szerelőként pedig az az érdekem, hogy olyan árat adjak, amelyből megfelelő minőségben, felkészülten és felelősséggel tudom elvégezni a munkát.

Ezért fontos, hogy már az ajánlatadáskor tisztázzuk a feladat tartalmát, a várható költségeket és az esetleges külön tételeket.

A pontos ár függhet a munka jellegétől, a helyszíntől, a hozzáférhetőségtől, a szükséges eszközöktől és attól is, hogy a helyszínen milyen körülményekkel találkozunk. Ha a munka közben olyan előre nem látható körülmény merül fel, amely módosítja a feladatot vagy a költségeket, azt korrekt módon egyeztetni kell.

A cél nem az, hogy az ügyfél minden egyes költségelemet külön megfizessen, hanem az, hogy a vállalási ár valós és érthető alapokon nyugodjon.

Összefoglalás: mit fizetsz meg a szerelési munkadíjjal?

A szerelési munkadíj több, mint a helyszínen eltöltött idő ára. Része a szaktudás, a felkészülés, a kiszállás, az eszközök fenntartása, a vállalkozás működési költsége, a felelősségvállalás és a szolgáltatás hosszú távú fenntarthatósága.

Amikor szerelőt választasz, érdemes nemcsak azt nézni, mennyibe kerül a munka, hanem azt is, hogy mit tartalmaz az ár, milyen minőségű szolgáltatást kapsz, és mennyire kiszámítható az együttműködés.

A korrekt munkadíj nem pusztán a szerelő érdeke. Annak is feltétele, hogy az ügyfél később is számíthasson egy felkészült, megbízható szakemberre.

Ha szerelési munkára van szükséged, keress bizalommal! A feladat és a körülmények ismeretében segítek meghatározni a várható költségeket, hogy már a munka megkezdése előtt átlátható legyen, mire számíthatsz.

Kérj ajánlatot, és egyeztessük a feladat részleteit!

Kapcsolat